Ha valamit lehet hatékonyan és egyszerűen is csinálni, miért tegyük nehézkesen és bonyolultan? Sokunkat gyakorta foglalkoztat ez a kérdés. Bevallom, nekünk is ez adott inspirációt, amikor úgy döntöttünk, hogy belevágunk abba a munkába, amelynek anyagát most közöljük.
Széleskörű társadalmi, gazdasági, politikai közmegegyezés övezi azt a megállapítást, hogy a hazánk rendelkezésére álló európai uniós fejlesztési források soha nem látott lehetőséget jelentenek a gazdasági fejlődés, az életminőség javítás, a térségi fejlesztések és a munkahelyteremtés területén.
Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján sajnos abban is közmegegyezés alakult ki, hogy ezeknek a forrásoknak a felhasználása korántsem olyan hatékony, mint amilyen lehetne. Tanulmányunk elkészítésekor egyrészt ennek okaira összpontosítottunk, másrészt számba vettük a lehetséges kitörési pontokat.
Munkánk során nemcsak saját tapasztalatainkra és erőforrásainkra támaszkodtunk, hanem minél több olyan elméleti és gyakorlati szakembert igyekeztünk megszólítani és bevonni a közös gondolkodásba, akik érvényes mondandóval rendelkeznek ebben a témában. Munkánk végeredménye egy több mint 400 oldalas tanulmány lett, amelynek elkészítéséhez több száz szakember nyújtott értékes segítséget.
Az "Újratervezés 2.0.1.0" konferencia reményeink szerint nemcsak ahhoz nyújtott megfelelő kereteket, hogy ennek a munkának az eredményeit bemutathassuk a szakmai és szélesebb közvéleménynek. Bízunk benne, hogy a rendezvény egy termékeny és minél szélesebb körű társadalmi vita kiindulópontjává is válhat arról, hogy milyen prioritásokat követve, milyen elvek mentén és milyen intézményi keretek között tudnánk jobban hasznosítani az Európai Unió által rendelkezésünkre bocsátott forrásokat.
Van egy gondolat, amely munkánk során gyakran jutott eszembe. Egy mondat, amely a magyar polgárosodás hajnalán hangzott el először. Így szól: „Magyarország pillanatai drágák.” Vasvári, a Márciusi Ifjak egyike fogalmazott így Március 15-e előestéjén. Magyarország pillanatai ma is drágák. Okos és előrelátó újratervezéssel mégis biztosítható, hogy a Magyarország fejlődését szolgáló értékes pillanatok a jövőben ne mehessenek veszendőbe.
Mi, a MAPI munkatársai tanulmányunk elkészítésével ehhez kívánunk hozzájárulni.
Essősy Zsombor
a MAPI Zrt. vezérigazgatója
2010. május 28.
A teljes anyagot a közzétételt követő első 3 napban 1444-szer töltötték le az érdeklődők (ez a szám nem tartalmazza az egyes fejezetek letöltéseit). A tanulmány összeállításával az volt a MAPI célja, hogy megteremtse egy építő szellemű, társadalmi vita kiinduló pontját.
Az Ön véleménye fontos – kérjük, ossza meg gondolatait, javaslatait az uniós források elosztásának racionalizálásáról!
Az elmúlt pár évben a világgazdasági környezet jelentősen megváltozott: a fejlett „nyugati” társadalmak mély pénzügyi recesszióba süllyedtek, amelynek a mai napig nem látjuk sem a végét, sem a következményeit. A világgazdaság új nyertesei azok az országok, amelyek határozott és egyértelmű, esetenként protekcionista eszközöktől sem mentes gazdaságpolitikai irányvonalat képviseltek, a vesztesek pedig egyértelműen az erősen nyitott, pénzügyileg is „önállótlanabb” gazdaságok. Magyarország ma szinte minden tekintetben sereghajtó az Európai Unióban. Az ÚMFT-ben deklarált legfontosabb célok tekintetében az elmúlt éveket is „túlszárnyaló” csökkenés figyelhető meg.
A gazdaság önmagában nem értelmezhető - a bajokat is, a megoldásokat is a társadalom egészét tekintve, minden dimenziót megvizsgálva kell megkeresni és kezelni. Tanulmányunknak nem célja és nem is kerete, hogy átfogó társadalmi elemzést végezzen, ezt számos kutatóintézet, statisztikai elemző központ megteszi évről évre. A célok, a megoldandó problémák sora szinte végtelen, hiszen minden társadalmi csoport, gazdasági érdekkör hosszan tudná sorolni „mit kellene javítani”. Célunk az „aurea mediocritas” (arany középút) megtalálása az ÚMFT általános céljai, valamint a Programokban megfogalmazott nehezen érthető és számosságában is kezelhetetlen célok között.
Jelen fejezetben az ÚMFT Operatív programjait vesszük sorra: az NFÜ honlapján elérhető nyilvános 2010. április 14-i EMIR adatok alapul vételével egységes szemléletben, azonos szempontok szerint, egyrészt az ügyfelek, pályázók oldaláról nézve az egyes programokat, másrészt a definiált kitörési pontokhoz való viszonyuk alapján. A fejezetek, értékelések gyakorlati tapasztalatokon alapulnak – nem a tankönyvek elméleti megközelítésén – és esetenként gyakorlati példákat hoznak a Programok, illetve pályázatok végrehajtásáról. Az egyes OP fejezetek végén egészen konkrét gyakorlati javaslatokat is megfogalmazunk, olyan technikainak tűnő észrevételeket is, amelyek nagyban segítik a megvalósítást, az értelmezést és a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézést.
A fejlesztéspolitika koordinálására „felkent” valódi szereplő nincs ma az államigazgatás rendszerében. A szabályozási és a stratégiai tervezési kérdések teljes egészében az ágazati minisztériumok érdekkörében dőlnek el. Az NFÜ statútuma alapján egyrészt felelős az ország átfogó fejlesztési tervének elkészítéséért ugyanakkor nincs „ágazati” stratégiaalkotási kompetenciája és nincs ágazati szabályozásokra vonatkozó kompetenciája.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2007-2013 között több mint 1370 milliárd forintnyi támogatási forrást biztosít a vidéki térségeknek 5 prioritási területen.
Ez a fejezet az ÚMFT-hez, a végrehajtási intézményrendszerhez és a MAPI által legfontosabbnak tartott vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó összegző javaslat csomagokról szól. Az ÚMFT programjainak, intézményrendszerének és a MAPI fő szakterületét jelentő vállalkozásfejlesztési programok újrahangolásáról mondjuk el a MAPI véleményét, javaslatait.
A jelen fejezetben áttekintünk néhány olyan a MAPI által relevánsnak tekintett témát, ami a programok elemzése, az intézményrendszer vizsgálata és a lefolytatott több száz órányi interjú során leggyakrabban felmerült. A lista nem teljes – nem is lehet az – hiszen számtalan megoldandó kérdés, probléma jött elő az elmúlt fél év munkája során, és a válaszok sem lehetnek kimerítőek – egy egy témáról önállóan is több száz oldalas tanulmányokat lehetne és kell is írni a közeljövőben. Célunk az, hogy őszintén és érthetően felhívjuk a figyelmet a lehetőségekre, a korlátokra, a bemu-tatott témák fontosságára, a lehetséges veszélyekre, és ötleteket, gondolatokat esetenként időho-rizontot adjunk a megoldáshoz.
Magyarország történelmi esély előtt állt az ÚMFT megfogalmazásakor, mint ahogy történelmi esély előtt áll ma is. A 2006-ban papírra vetett tétel érvényességére mindössze az azóta eltelt időszak eredményessége vet némi árnyékot. Ha a 2013-ig hátralévő években nem sikerül világosan megfogalmazott és a végrehajtásban is érvényesített prioritások mentén dinamizálni a fejlesztési források felhasználását, ezt a lehetőséget elszalasztott esélyként fogják említeni a majdani történelemkönyvek.
Az "Újratervezés 2.0.1.0" tanulmány teljes terjedelme (10.27MB) itt tölthető le. 
Az elmúlt pár évben a világgazdasági környezet jelentősen megváltozott: a fejlett „nyugati” társadalmak mély pénzügyi recesszióba süllyedtek, amelynek a mai napig nem látjuk sem a végét, sem a következményeit. A világgazdaság új nyertesei azok az országok, amelyek határozott és egyértelmű, esetenként protekcionista eszközöktől sem mentes gazdaságpolitikai irányvonalat képviseltek, a vesztesek pedig egyértelműen az erősen nyitott, pénzügyileg is „önállótlanabb” gazdaságok. Magyarország ma szinte minden tekintetben sereghajtó az Európai Unióban. Az ÚMFT-ben deklarált legfontosabb célok tekintetében az elmúlt éveket is „túlszárnyaló” csökkenés figyelhető meg.